Alkalmas vagy arra a munkára, amit végzel?

Mindannyiunkat foglalkoztat a pályánk elején, hogy vajon alkalmasak vagyunk-e arra a munkára, amit hivatásunknak választottunk.

Szeretnéd tudni, hogy ez honnan, miből látszik.

Szeretnéd megspórolni az időt, pénzt, tapasztalatot.

Jó lenne, ha lenne egy teszt, ami – ha kitöltöd -, egyértelműen megmutatja, hogy érdemes-e ebbe a témába energiát fektetned.

Sajnálom… ki kell, hogy ábrándítsalak, de ez nem lehetséges.

Vannak jelek…

Van teszt is egyébként – többféle is -, ami kitöltve megmutatja a személyiséged fontosabb jegyeit. Ebből akár le is vonhatnád a következtetéseket, de szerintem ne tedd.

Személyes élmény következik.

Mint azt már mindannyian tudjátok: egy life és business coach képzésen vettem részt, amit egyébként imádok.

Egyre jobban.

Itt történt, hogy az egyik gyakorlati foglalkozáson elő kellett vennünk egy személyes tárgyunkat és azon keresztül bemutatni magunkat.

Én a kedvenc négyszínű tollamat vettem elő. (Amiből egyébként van egy másik is, másfajta négy színnel…) Ez a toll a mindennapjaim része. Kell a kék, a zöld és a rotring ceruza rész belőle minden nap.
A másik tollam érdekes. A férjemtől kaptam. Van benne rózsaszín, lila, türkizkék és neon zöld szín. Ezt is minden nap használom, csak ezeket a színeket a listáimban.

Mellettem ült egy számomra teljesen ismeretlen hölgy, aki kicsit utánam kezdte a képzést. Annyit tudtam róla, hogy ő lesz a párom, akivel a coachingot gyakorolni tudom. (Igen, nem a klienseimen kezdtem a gyakorlást, rokont, családtagot pedig nem coacholunk… :-))
Szóval a hölgy is elővette a személyes tárgyát.

Mellettünk még ketten ültek, ők is egy gyakorló párt alkottak és nekik is voltak személyes tárgyaik.

Megdöbbentő volt, amikor megláttam, hogy a „párom” személyes tárgya egy sokszínű toll. Nem tudom, hol lehet beszerezni, de meg fogom tudni… 😉

A másik két hölgy személyes tárgya a bevásárlótáskájuk volt. Az egyik egyet, a másik mindjárt kettőt vett elő belőle. Hogy ez mit jelent, azt nem sikerült kiderítenem, de hogy összecseng a rezgésük, az biztos…

A másik „tollas” hölgyről kiderült, hogy eddig banki szférában mozgott, de hamarosan egy könyvelőirodában kezd új életet.
Szóval igen, vannak jelek.

Viszont az ember napról napra változik.

Amikor leérettségiztem egy közgazdasági szakközépiskolában, akkor kijelentettem, hogy én minden leszek, csak könyvelő nem. Borzasztóan utáltam a könyvvitelt.
A szavakkal vigyázzunk… megteremtjük velük az egész életünket. Én ugyanis tíz évig valóban voltam minden (na jó… majdnem minden). Legalább 25 munkahelyem volt és ez kb. ennyi szakmát is jelentett. Van ennyi, hidd el.

Aztán kénytelen-kelletlen jelentkeztem dolgozni egy könyvelőirodába. Nulla tapasztalattal. Persze, hogy felvettek. Mert ott kellett lennem. Teljesen tapasztalatlanul már az első napokban éreztem, hogy ez az a munka, amit nekem találtak ki.

Ez a szakma nem könnyű. Van, aki nem szereti ezt a fajta nehézséget. Van, aki a papírmunkát is utálja. Van, aki nem bírja a határidőkkel járó stresszt és van, akit ez éltet…

Tudom, hogy nehéz magadat kicsit távolabbról szemlélni, de néha meg kell tenned annak érdekében, hogy az utat lerövidítsd. Le kell lassítanod és át kell gondolnod, hogy pontosan mit is jelent neked ez a munka.

Néhány kérdés, amivel segíthetlek:

– Csinálnád-e ezt a munkát akár ingyen is? Ezt a kérdést fel szoktam tenni az állásinterjúinkon. Eddig még senkinek nem esett jól. Csak azért, mert nem sokan vannak az önismeretnek azon a pontján, ahol már találkoztak ezzel a dologgal.

Finomíthatunk rajta egy picit, hogy ebben az igen anyagias világban is eljusson hozzád:

– Ez az a munka, amit akkor csinálnál, amikor minden erőforrásból elegendő állna a rendelkezésedre? Lenne tehát rengeteg időd, több mint elegendő pénzed, bármilyen munkára elég tudásod.

– Ha nem lenne szükséged pénzre, akkor is ezt a szakmát választanád? Csak úgy… mert ugye nyilván munka kell, hiszen a célok viszik előre az embert.

– Miért választottad ezt a munkát? Édesanyádnak, édesapádnak, testvérednek is ez a szakmája? Ez valóban a te életed?

– Milyen érzésekkel mész be reggelente dolgozni? Stb.

Az ember pontos vezérlőrendszere az érzései összessége.

Semmi más nem fontos, csak az, hogy mit érzel, amikor a munkádra gondolsz. Ha lelkes vagy, szeretsz reggel bemenni dolgozni, akkor a saját utadat járod. Ha csak azért mész, mert „valamivel pénzt kell keresni”, akkor egészen biztos, hogy nem vagy jó helyen.

Az én szakmám különösen „érzékeny” az ember lelkivilágára. Ezt a szakmát nem lehet ímmel-ámmal végezni. Ezt nem tudod úgy csinálni, hogy bemész, alig várod, hogy leteljen a nyolc óra, leteszed a tollat és hazamész.

A könyvelés életforma.

Akkor is, ha „csak” alkalmazottként dolgozol. Teljesen mindegy ugyanis, hogy az irodában te vagy a főnök vagy te vagy a beosztott. TE VAGY az iroda. A te lényeddel, a te energiáddal találkozik az ügyfél. Az ember, aki bemegy az irodába. Mert oda nem számlák mennek…

Ez egyébként minden munkánál így van.

A szakmai tudást kötelező megszerezni. Anélkül nyilván nem fogsz boldogulni, erről sokat beszéltünk már.

Viszont még fontosabb az, hogy magadon is „dolgozz”. Ismerd meg a mozgatórugóidat.

Önismerettel lerövidíthető az út.

Ha sikerül tisztáznod magadban, hogy pl. nem bírod a felelősséget, vagy nem tudod az idődet beosztani, esetleg nem szoktál rendszerezni és főleg, hogy ezeket nem is szeretnéd megtanulni, fejleszteni, akkor át tudod gondolni, hogy mi az a munka, ami közelebb áll hozzád.

Ezt minden szakma esetében érdemes magadban tisztázni, de én most itt nyilván a könyvelésről tudok beszélni. Ebben az esetben igen komolyan közrejátszanak az emberi tényezőink. Aki nem tud (de főleg nem akar!) mindenféle emberhez alkalmazkodni, aki nem szereti az embereket, akiben nincs empátia, az például ne legyen könyvelő.

Mondhatjuk – ahogy sokan -, hogy a könyvelő nem pszichológus, de ezzel az embereket nem fogjuk megváltoztatni. Mert ők igenis leülnek veled szembe és elmesélik, hogy milyen beruházást terveznek, mennyire jó ötleteik vannak, leérettségizett a gyermekük vagy a férjük már megint milyen érzéketlen volt.

Gondold át, hogy te mit szeretsz és mit nem szeretsz a munkádban!

Amit nem szeretsz, azon tudsz-e, akarsz-e változtatni?

Ha úgy érzed, hogy nem vagy jó helyen és szeretnéd megtudni, hogy milyen munka való neked, keress bátran itt.

Oszd meg a bejegyzést, ha úgy gondolod, hogy másnak is segíthet! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük