A kiégésről – egy kicsit másképp

Az utóbbi időben sokszor találkoztam a burnouttal, ami nyilván nem véletlen, tekintve, hogy véletlenek nincsenek. Coachként már volt időm és lehetőségem megtapasztalni, hogy olyan témák találnak meg, amikben valamilyen módon érintett vagyok.

Eddig nem is nagyon foglalkoztam ezzel a témával, mert nem érintett.

Hogy miért fontos számomra a személyes érintettség? Azért, mert úgy érzem, hogy csak akkor tudok bármiben hitelesen írni, tanácsot adni, segíteni, ha magam is átéltem, éreztem azt, amit a kliensem akkor, amikor a segítségemet kéri.

Szerintem ez így normális. Nemcsak a segítő szakmákban, de ott talán még fokozottabban.

Tudom tehát, hogy hogy vagy most. Éreztem, átérzem, mert egyszer csak én is egy kiégés kellős közepén találtam magam.

Ha hozzám hasonlóan te sem értenéd, hogy mi történik veled, és azt hinnéd, hogy egy komoly és ijesztő depresszió felé haladsz, engedd meg, hogy megosszam veled a kiégés egyik – mégpedig a legjobban eltalált – definícióját:

„Hosszú ideje fennálló, érzelmileg igénybe vevő helyzetek miatt kialakuló fizikai, érzelmi és mentális kimerültség.” /Ayala Pines, Elliot Aronson/

A következő lépésként már csak azt kellene kiderítenünk, hogy mi az a „hosszú idő”, és milyen helyzetek vesznek igénybe bennünket érzelmileg…

Illetve – amiről nemigen beszél a szakirodalom – ismernünk kellene azokat az univerzális törvényeket, amik a világunkat működtetik ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban kijussunk ebből a borzalmas helyzetből.

Arra a kérdésedre, hogy honnan tudod, hogy a kiégés felé haladsz, vagy hogy már ki is vagy égve, szívem szerint azt mondanám, hogy onnan, hogy ezt az írást olvasod, és onnan, hogy egyáltalán felmerült benned a gyanú.

Ám ha neked ez még nem ennyire egyértelmű, akkor nézzünk néhány jellemző tünetet:

✅ Ok nélkül, állandóan fáradt vagy.

✅ Nyugtalan vagy.

✅ Kedvetlen vagy.

✅ Állandóan panaszkodsz.

✅ Nem leled kedved semmiben.

✅ Nem szeretsz már bejárni a munkahelyedre, amit egyébként annyira szerettél.

✅ Haszontalannak érzed magad. A vállalkozásodat, a szolgáltatásodat is.

✅ Nincsenek ötleteid.

✅ Idegesítenek a családtagjaid; a párod, a gyermekeid. Sőt. A barátaid is.

✅ Nem szívesen mozdulsz ki, lemondod a kedvenc programjaidat, és az eddig oly sokat jelentő beszélgetéseket is.

✅ Érzed, hogy gond van.

✅ Nem vagy önmagad, és fogalmad sincs, hogy hogyan lehetnél újra kiegyensúlyozott, boldog és kreatív.

… és még végtelen számú ezekhez hasonló tüneted lehet.

Azt mondják a szakemberek, hogy ezen a ponton semmiképpen ne hallgass azokra a kontárokra, „jóakarókra”, barátokra, akik azt mondják, hogy mindent te „vonzottál be” az életedbe, és hogy „légy pozitív”, „engedd el” a bajaidat, és minden megoldódik magától.

Azt is mondják, hogy a kiégésből való kilábaláshoz mindenképpen szakemberre van szükséged.

Mindez pedig igaz is lesz annak, aki azt hiszi, hogy ez igaz.

Jellemzően azoknak, akik nem ismerik a saját, és a világuk működését. Azoknak, akik úgy hiszik, hogy mások jobban tudják, jobban érzik, többek, szakértőbbek, képesebbek, stb., mint ők. Azoknak, akik még nem vállalják a felelősséget a saját életükben kialakult helyzetekért.

Számukra ugyanis további stresszt, bűntudatot okoznak a fenti megállapítások. Ezért az ő megoldásuk valóban egy szakember.

Mi, tudatos nők és férfiak azonban másként tekintünk ezekre a kijelentésekre. 

Nekünk, akik már túl vagyunk azon, hogy stresszt, bűntudatot érezzünk azért, mert a saját életünkben kialakult helyzet miatt bárki bennünket tesz felelőssé, a pozitív gondolkodással, elengedéssel, a fókuszunk áthelyezésével, a saját felelősségünkkel kapcsolatos kijelentések csodálatos lehetőségek!

Olyan lehetőségek, amik – hiszen rajtunk múlik – megugorhatóbbá, elérhetőbbé, egyszerűbbé teszik a helyzet megoldását, átalakítását.

Az önismeret persze elengedhetetlen. Tudnod kell, hogy mi az, ami neked segíthet, ami örömet okoz.

Kiégés esetén ugyanis még a szokásosnál is nagyobb szükségünk van az apró örömökre. 

Ebben a helyzetben tapasztaljuk meg igazán, hogy mit sem érnek a kifelé ragyogó dolgok, ha belül már rég csak fekete hamu van…

Hányszor hallottad már?

„Ugyan már, olyan tökéletes pár vagytok!”

„Mi bajod lehet, azt csinálod, amit szeretsz?”

„Annyira jól nézel ki, neked biztosan rendben van az életed!”

„Imádnivalóak a gyermekeid, mi problémád lehetne?”

„Mindig pörögsz, látszik, hogy rendben vagy!”

Most már tudod, hogy ezek mind nem jelentenek semmit. A kiégés a mai világban szinte törvényszerű.

Mit tehetünk akkor?

Azt, amit minden más helyzetben tennénk: különféle bevált – és újonnan felfedezett – eszközökkel emeljük a rezgésszintünket. Ha nem vagy ennyire „spiri”, akkor lefordítom valami számodra elfogadottabbra: okozzunk magunknak minél többször örömet.

Igen, keressük meg azokat a dolgokat, tevékenységeket, amikről tudjuk, hogy fel szoktak bennünket tölteni.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy ha ez ilyen egyszerű, akkor az emberek közül miért élnek olyan sokan antidepresszánsokon.

Azért, mert ez a rutinjuk. Mert még soha nem tapasztalták meg, hogy ez ennél sokkal egyszerűbb. És mert egyszerűbb ugyan, de nem könnyebb.

Gondolj csak bele, mennyivel könnyebb elmenni az orvoshoz, és beszedni a gyógyszert, amit felír, mint leülni, és napokon, heteken keresztül elemezgetni, hogy hol lehet a probléma! Az orvosnak is sokkal könnyebb felírni a gyógyszert, mint „mélyre vinni a beteget”, és kideríteni a lelki okokat. Nem is teszik ezt. Sőt! Megpróbálják azt is elfelejteni, hogy mindennek lelki oka van.

Ezért.

Azt mondtam, hogy megoldod egyedül, nem kell szakember. Közben pedig mégis azt tervezem, hogy egy csodálatos helyen csinálok egy elvonulást, ahol a kiégéssel foglalkozunk.

Tudod, hogy miért?

Mert az ember egyedül jellemzően nem foglalkozik magával. Hagyja elsodorni magát, nem változtat. „Majd holnap… „, „hétfőtől…”, „elsejétől…”. De ha megvan a fix időpont, a csodálatos hely, a fantasztikus közösség… Nos, ott már megvan a változtatás szándéka, így félig már megtörténik a változás, a kiégett helyzetedből való elindulás is.

A coachee-jaim, a mentoráltjaim, a csoportom tagjai már tudják, neked pedig most mondom, hogy az idei évtől tematikus elvonulásokat tervezek. Nevezetesen négyet, három havonta. Lesz kiégéses, kapcsolatokkal foglalkozó, anyagi bőség témájú, és tervező (manifesztáló) elvonulásunk.

Azért három havonta, mert úgy vélem, hogy ennyi kikapcsolódásra, feltöltődésre, önmagával való törődésre mindenkinek szüksége van.

Ezek lesznek azok a napok az évben, amikor utolérjük a lelkünket.

Szívből remélem, hogy veled is találkozom majd ezeken a rendezvényeken, és azt is, hogy hasznosnak találtad ezt a blogbejegyzést.

Ha így van, kérlek oszd meg, hátha másnak is segíthetünk vele!

Köszönöm!

Szeretettel:

Judit

https://linktr.ee/paulheimjudit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük