Az Akasha krónika a tudatos ember kristálygömbje…

Sokan kérdezik tőlem a következőket: egyrészt mit gondolok a jóslásról, másrészt az Akashából ki tudom-e olvasni a jövőt… ❤️

Mindenkinek hatalmas segítség lenne, ha ismerné a jövőjét. Sokkal egyszerűbben döntene, merne meghozni olyan döntéseket, amiket azok bizonytalan kimenetele miatt így halogat, vagy soha nem lép meg.

Egészen biztos vagyok benne, hogy nem sok olyan ember létezik, akinek nem fordult még meg a fejében, hogy elmenjen egy jóshoz, vagy látóhoz. Az én közvetlen környezetemben is van ilyen, és én magam is kacérkodtam már a gondolattal. 🙂

Ami miatt még soha nem szántam rá magam – és már nem is fogom -, az nem az, hogy nem hiszek a jósoknak.

Az igazi ok az, hogy tudom, hogy hogy működnek, és az, hogy amit jósolnak, az ugyanúgy „bejöhet”, mint ahogy nem. És nem azért, mert mondanak valamit, ami utána véletlenszerűen bekövetkezik, vagy nem következik be. Minél hiszékenyebbek, és befolyásolhatóbbak vagyunk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a kapott jóslat beteljesíti önmagát. Hiszen gondolunk rá, meggyőződésünkké válik, így manifesztáljuk azt az életünkbe.

A jós vagy látó – ha nem csaló – nem hazudik, és nem találgat. Valóban látja a jövődet. Illetve az egyik lehetséges jövődet. Amit azonnal meg is tudsz változtatni – szabad akaratod van -, tehát teljesen ésszerűtlen lenne a jóslatot készpénznek venni. Annyit segíthet talán, hogy megnyugszol, ha rendben lesz minden (de ekkor nem számolsz egy esetleges döntési helyzettel sem, pedig sok lesz), illetve tudod, hogy változtatnod kell, ha a jósolt jövő nem tetszik.

A jóslatokat csakis így szabadna használni.

De mit tehet akkor korunk tudatos nője/férfija? Nem számíthat semmilyen segítségre?

De igen. Megvan a megfelelő módszer ahhoz, hogy hozzáférj a téged támogató segítséghez. Az Akasha krónikában ugyanis minden lehetséges döntésed minden lehetséges jövőbeni következménye fel van jegyezve, a múltbeli történésekkel együtt.

Hogy miben különbözik mégis az Akasha olvasás egy jóslástól? Megpróbálom szemléltetni számodra egy valós Akasha olvasás példáján keresztül.

Természetesen név nélkül és engedéllyel.

Egy férjezett hölgy keresett meg azzal, hogy beleszeretett egy nős férfibe, aki viszonozza az érzéseit. A hölgy tudja, érzi, hogy őket egy elszakíthatatlan lelki kapcsolat köti össze, számára vitathatatlan, hogy a lelkük örökre összekapcsolódott.

Ez a kapcsolódás tökéletes lenne, ha a férfi nem vonult volna vissza azzal az indokkal, hogy ő igazából nem érez semmit.

Így viszont a hölgy felállította azt az elméletet, hogy bár a férfi egyértelműen az ő lélektársa, ikerlelke, vagy hasonló, nem azért találkoztak, hogy egymás ajándékai legyenek, hanem azért, hogy az elengedést tanítsák egymásnak.

Valóban… én is sokat olvasok az ilyen kapcsolódásokról, nyilván van ilyen. Bár velem ez a dolog nem tud összecsengeni, hiszen jól tudom, hogy egyrészt a szerelem a legcsodálatosabb dolog ami velünk történhet, ezért egy ilyen mély lelki kapcsolódás egészen biztosan nem azért történik meg velünk az életben, hogy utána legyen mitől szenvednünk, másrészt pedig, hogy amire ránézünk, amit felismerünk, azt megtanuljuk, így oldjuk is. Így számomra nem érthető, hogy ha ő ezt ilyen szépen felismerte, akkor miért nem sikerül elengednie ezt a férfit hónapok, sőt évek óta.

Örültem az erre irányuló kérdéseinek az Akashát olvasva.

Nem azt kérdezte, hogy melyik férfit válassza, hiszen erre az Akasha nem tud választ adni. Ezt ugyanis neki kell eldöntenie, illetve mindkét opció működhet valahogy. Ez ugye érthető?

Ezért körbejártuk a kapcsolatokat. Ránéztünk a házasságára, megnéztük a másik férfivel kötött lélekszerződését, így rálátást nyert arra, hogy pontosan mi most a feladata.

Valóban az elengedést tanítja neki ez a helyzet, de egyáltalán nem úgy, ahogy azt gondolta.

A nős férfivel kötött lélekszerződésükben ugyanis az szerepel, hogy mindkettőjüknek el kell tudni engedni egy ugyan nem szörnyű, de már nem működő házasságot ahhoz, hogy ezt megtapasztalva, és bízva egymásban, boldoggá tehessék, emeljék egymást.

Számára – és talán számunkra is – a legfontosabb, és legegyszerűbb üzenet, amit az Akashából kapott, így hangzott:

„Ahhoz, hogy boldog és teljes életet élhess, valóban szükség van arra, hogy elengedj dolgokat. De soha nem azt kell elengedned, ami jó, és örömet okoz, hanem mindig azt, amiről érzed, hogy már nem tesz boldoggá!”

Ugye milyen egyszerű?

Ugye mennyire más megvilágításba helyezi a dolgokat egy ilyen olvasás?

Érted már, hogy mire képes az a téves hitrendszer, hogy tanulni vagyunk a Földön, illetve azért, hogy valaki megleckéztessen bennünket? Sokan képesek emiatt – szabad akaratukból – az egész életüket önfeláldozó mártírként leélni annak biztos tudatában, hogy erre bizony szükség van.

Mit tennél másképp, ha végre elhinnéd, hogy az életednek egyetlen célja van: az, hogy egyre boldogabbá, és örömtelibbé váljon?

És hogy boldogan élnek-e ezután, amíg meg nem halnak? Azt sajnos továbbra sem tudjuk.

Hiszen mindkettőjüknek szabad akarata van, és az eddigi tapasztalataikból származó hitrendszereik állnak szemben az érzéseikkel. Amik egyébként a lelkük legtisztább hangjai… ❤️

Szeretettel:

Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük